A terepasztal - 4. szakasz

Ebben a fejezetben a képzeletbeli Bonn főpályaudvarának rendezőváltóit elhagyva a vonatok útja nyílt pályán folytatódik az ötödik szakasz alagútjai felé. Az előző részek témáihoz két újdonság sorakozik fel, egy vashíd és egy fordítókorong beépítése. Előbbi a kétvágányú fővonalon közlekedőket keresztezi a temető mellett futó északi egyvágányú mellékvonal dél felé kanyarodó pályájával. A fordítókorong egyrészt mozdonyszíni rendezést tesz lehetővé, másrészt egy ennél sokkal fontosabb mozdonyfordítási funkció kulcsszereplője. Jelen esetben ez azért fontos, mert az összes mozdonyom A vége vitrinmodellre lett szerelve (magyarán a kupplung szerkezet ki lett szedve belőlük és a pályakotrók, levegőtömlők, stb... pedig fel lettek szerelve), így ezzel az oldalával egyik sem tud kocsit maga után kapcsolni, csak a B oldalukkal. A fejpályaudvarra érkező szerelvény mozdonyait két féle módon tudom majd megfordítani:
1, Hasonlóan a valósághoz, a szerelvény elejéről a pályaudvar vágányainak elejére szerelt szétkapcsolók segítségével a mozdony leakad, a szerelvényt egy tolatómozdony kihúzza, majd a mozdony kitol a fordítókorongra, és 180 fokos fordulat után újra munkába áll.
2, A mozdony kitolja a szerelvényt a visszafogó vágányra, leakad, rááll a fordítóra, majd a szerelvény másik végére csatlakozik.

Az elviek után következzenek a gyakorlati megoldások:

A szokásos alaphelyzet: 18 -as rétegelt lemezből épített vázra 12-es rétegelt munkalap került, majd az új vázat az elkészült elemekhez rögzítettem. Az asztallapon két lyukra volt szükségem. Az egyik egy 28 cm átmérőjű kör, a Roco 42615 számú fordítókorongjához, a másik egy téglalap alakú nyílás, mely pontosan az emelkedő pályaszakasz alatt van. Ennek a nyílásnak a jelentőségét később bővebben kifejtem.

A képen látható híd 2 db Roco 40081-es egyvágányú hídból lett összeépítve úgy, hogy a két párhuzamosan futó vágány a Roco 61,6 mm-es szabvány távolságára kerüljön egymástól. Összeépítés után a hídszerkezetet és a lábazatot is lefestettem, mert gyárilag igen ronda, rikító színnel hozzák forgalomba.

A 3.szakaszon megkezdett emelkedő ezen a szakaszon folytatódik. A pályaudvar bejárata előtt szükség volt egy váltópár beépítésére, melyen keresztül a vonatok bejövő menetirány szerinti jobb vágányról a bal oldalira áttérve az állomás 5.,6.,7. és 8.vágányát el tudják érni. Az emelkedőn futó sínek és kitérők az előző szakaszban is alkalmazott módszer szerint 4 mm-es rétegelt lemezre lettek lefektetve.

A külső töltésoldal purhabból készült. A belső oldalnál viszont az egymáshoz egyre jobban közeledő vágányok közötti hely szűkülése miatt egy szakaszon NOCH támfalat kellett beépítenem.

A korábban említett téglalap alakú lyukra többek között az emelkedőn lévő kitérők miatt volt szükség. Pontosabban az azokat működtető asztal alatti állítóművek miatt:

A másik előnye a híd pillérjeinek elrejtése volt. Mivel a 4%-os emelkedést a hídon keresztül is biztosítani kellett, így az egyik tartópillérnek 2 cm-rel alacsonyabbnak kell lennie, mint a másiknak. Ezt meg lehetett volna úgy is oldani, hogy a pillér aljából levágok ennyit, de sokkal egyszerűbbnek tűnt a pillér alá kiszélesített lyukba beleültetni és bútorvasalattal alátámasztani azt.

Ezzel a módszerrel zőkkenőmentes átjárás lett biztosítva a rétegelt lemezre erősített és a hídra rögzített sínek között.

Sikerült itt is kihasználni a purhab könnyű megmunkálásának előnyeit. Pár mozdulattal könnyedén ki lehetett alakítani a pillérhez csatlakozó töltés formáját

Füvesítés és a felsővezeték kiépítése után átgördült az első vonat a híd alatt

Készítettem két közelebbi képet is az egyik kedvencemről:

Ezen a képen jól látszik, hogy mekkora szintkülönbséget kell majd a vonatoknak az ötödik szakaszon lévő hegy gyomrában levő spirálon leküzdeniük:

Az emelkedő és a híd előtti részen 'Bonn fűtőház' építése volt a következő feladat. Előzőleg említettem már, hogy a Gépészeti Főnökség központjában a Roco 42615 cikkszámú fordítókorong áll. Mivel a korongban lévő elekronika kizárólag az analóg rendszert támogatja, szükség volt egy kis forrasztgatásra a PC-LENZ digitális üzemmódra való átalakítás miatt. Ezt bővebben a DIGITAL fejezetben fejtem ki.

a fordítókorong beépítése

A fordítókorong felett lévő felsővezeték kiépítésére a valóságban igen sokféle megoldást találtam. A fenti képen látható korong felett csak a kijárati vágányok felé van kihúzva munkavezeték, ezért a fordítási művelet idejére az alatta álló mozdonynak le kell húzni az áramszedőit. Mivel modellen ez a művelet még nem kivitelezhető (megjegyzem a Marklintől már láttam egy lehúzható áramszedővel ellátott prototípust), ezért a korong felett levő hálózatot körkörösen, pókháló-szerűen kellett kiviteleznem.

A modern fűtőház, helyesebben szerelőcsarnok a Vollmer cég 1349 számú terméke. Az épület rögzítése után a talpfákat vékonyabb kartonpapírral tüntettem el.

A külső részt REVELL 46-os festékkel és légecsettel koszoltam le

Pár képen feltűnt már a telep határát jelentő drótháló kerítés. Ennek elkészítéséhez a BUSCH cég 6019 számú termékét használtam fel. A tartóoszlopokat egyenlő távolságban lefúrtam, majd hozzáragasztottam az eredetileg sötétzöld színű drótháló mintás csíkokat. Száradás után szürkére festettem.

Maradt még egy kicsi háromszög alakú terület az aluljáró és az alsó vágány által közrefogott részen, melyre zöldterületet terveztem. Kisebbik lányom kedvenc elfoglaltsága mostanában a padláson a Preiser figurákkal való játék, azon belül is az állatokat sajátította ki magának: lovakat, teheneket, kutyákat, baromfikat. Egyik nap játék közben kiadta a parancsot: legelő kell az állatoknak ! Nem is rossz ötlet-gondoltam magamban, legyen legelő a megmaradt területen.

Az alap HEKI WILDGRAS-ból és WIESENGRAS-ból készült. Az előző részeken is ezekkel az anyagokkal dolgoztam, de közvetlen egymás mellé a két fajta eddig még nem került. Ugyan mindkettő anyag azonos szerkezetű, de amíg a WILDGRAS flórszálai átlag 5 mm hosszúak, a WIESENGRAS-é csak 3 mm. Ebből adódóan az erdős részre WILDGRAS-t terítettem, a kerítésen belül lévő karámba, ahol az állatok letaposták, lelegelték a füvet, WIESENGRAS-t.

Az általam használt kerítést a FALLER gyártja 180525 cikkszámon. Az állatok PREISER termékek.

A karám és a sínek közé nyárfákból álló fasort tettem, elszórva bokrokat. A karám egyik oldalán farakást építettem. Ezeket a kerből szedett apró vesszőkből, faágakból vágtam össze.

Ezzel a negyedik szakasz végére értem. Készítettem pár képet játék közben a 'környékről':

Itt éppen egy másik állat zavarja meg a tehenek nyugalmát, történetesen egy tigris, nem is akármilyen, hanem egy bizonyos kék fajtából való...

...majd nem sokkal később egy különleges 'vendég' Bonn Hbf. bejárati jelzője előtt.