Bettinaland West megállóhely
1.rész

A peron hasonló módszerrel készült, mint a bonni pályaudvar peronjai.
Az alapot most egyben vágtam ki 10 mm vastag faforgácslapból.

A szegélykövek a már jól bevált Brawa 2869 építõkészletbõl készültek.

Mivel a térköveket nem egyben teszem fel, a szegélykövek közti területet meg kellett emelnem
1 mm-rel, hogy a belsõ sík egyvonalban legyen. Ide 1 mm vastag stirol lapot vágtam be.

Utazásaim során több helyen megfigyeltem, hogy az új építésû peronok burkolatába
elhelyeznek bordázott felületû sávokat. Ezek tudomásom szerint a vakok és gyengénlátók
segítségére szolgáló tájékozódási pontok. Ezek a sávok többnyire a burkolattól eltérõ
színre vannak felfestve, így egyben a biztonsági sávok határait is jelentik.

Ennek lemodellezéséhez a Faller 180597-es és a Brawa 2855-ös elemeit használtam.
A négyzetrácsos lapból 2 sornyi sávot ragasztottam le, majd mellé az egyforma csíkokra
vágott bordázott lapokat, végül a középsõ sávba ismét négyzetrácsos szakasz került.

Az illesztéseknél keletkezett hézagokat Rewell Plasto-val nyomtam ki, a felesleget száradás után
finom dörzspapírral lecsiszoltam.

A kész peront Faller-Beton festékkel lefestettem.

A világos szürkére festett bordázott részt kimaszkoltam és sötétszürkére festettem.
A 'steril' állapotot ASOA patina-porokkal törtem meg, elõször sötétdrapp,
majd bézs színnel dörzsöltem át a felületet.
Mivel egy megállóhelyrõl van szó, nem klasszikus fedett peront építettem,
hanem a német S-Bahn megállókhoz hasonló, fedett esõbeállókat.
Ezek a Faller 120234 építõkészletébõl készültek, a peronvilágítás a most
megjelent fehér SMD-ledekkel mûködõ Viessmann 60971 lámpái.
A figurák Preisser termékek, a csomagok, kofferek és egyéb kiegészítõk
a Noch 14810-es készletében találhatók.